Gondolatok az aktfényképezésről

Fotó Art - Aktfotózás
Szabó Béla -2005. 04.

 

A cikk folytatódik!
Következő oldal

Az elmúlt időszakban igyekeztem ötleteket, megoldási javaslatokat adni a fotográfia útjára csak most lépők és eme ösvényen már régóta haladók számára. Remélem, hogy gondolataimból kiviláglott: előbb a fejben szülessen meg a kép és csak ezt követően nyomjuk meg az exponáló gombot.

A felvétel elkészítésekor a fotográfus alapanyagot készít. A végső képi megfogalmazás létrehozásához számos újabb lehetőséget biztosít a "sötétkamra", legyen a fényképezőgép hagyományos vagy a mai nagy sláger: digitális. Úgy vélem, a végső produktum, a létrehozott alkotás szempontjából teljesen mindegy, hogy melyik képrögzítési eljárást alkalmazzuk, a lényeg, a megszületett mű.
Ezt igazolja Seres Géza munkássága, akinek alkotásait régóta ismerem különböző kiállításokról, pályázatokról.
Megfogtak különös hangulatú képei, amelyen a fekete-fehér világ keveredik a szürrealisztikus színek hangulatával. Számára teljesen igaz, a végső kép a sötétkamrában születik -hagyományosan. A negatív valóban csak az alapanyagos jelenti.
Az alkotásairól és az alkotás folyamatáról Seres Géza az alábbiakat vallja:
"Számomra a kép létrehozása egy tudattalan emlékezés folyamata. Az ilyen emlékeimet hagyom a képeimben létrejönni.
Az "álmaim" képpé formáláshoz számomra az egyik legmegfelelőbb technika a fekete-fehér negatív eljárás. A képeim szürrealisztikus hatását egy nem új, hanem a fotográfiában már több, mint száz éve használt eljárás, a szakmai zsargon által pontatlanul az anilin festéknek hívott szerves alapú festékek használatával érem el. Ezzel a technikával készítették a színes technológia elterjedése előtt előtt a kézzel festett fotókat."
Gyakorlott kézben az anilin festék csodákra volt képes. E sorok írójáról több, mint 35 éve készült ilyen kézzel festett kép, amely a mai napig csodálatos állapotban lóg a szülői ház szobafalán, de léteznek közel 100 éves alkotások is teljes épségben.
Mint Seres Géza elmondta, ő egy nehezebb utat választott. Nem a fekete-fehér képet színezi, festi meg, hanem a negatívot, függetlenül a mérettől. Ugyan úgy használ 6x9 cm-es formátumot, mint a leggyakoribb kisfilmes méretet, nevezzük azt leica-formátumnak, vagy 24x36 mm-es filmméretnek.