Mintha a világ pillantásai nevelnék a nőt

Hajdú-Bihari Napló
Vitéz Ferenc - 1996. 08. 07

 

A cikk folytatódik!
következő oldal

Seres Géza fotóművész a vámospércsi művésztelep V. kurzusát nyitó kiállításának címe: Aktok ferde műfényben. A tárlat hétfőn nyílt, s augusztus 18-ig látható.

A meztelen női test látványa a fizikai esztétikum egyik legalkalmasabb kifejezője lehet, mely úgy töltődhet fel még mélyebb tartalommal, hogy a művészi kifejezés által a test szellemi és lelki burkait is átszakítja, szabad áramlást engedve az érzelemnek és az intellektualitásnak. Úgy tágulhat a kifejezett univerzum, hogy a beállítás, a perspektíva, az alkalmazott technika, a tárgyi környezet, a fény-árnyék hatások révén elszabadul testi valójától, s funkciója közelít a jelszerűséghez.
A ferde az eltorzítottat, az átmoduláltat asszociálja, a műfényről pedig első hallásra azt gondolnánk, hogy a mesterséges fénynek egyik szinonimája ez. Bár valóban nem a napról, a természetes napról van szó mint a megvilágítás forrásáról, mégsem műtermi fényről kell beszélnünk, hanem egy még ennél is csináltabbról. Egészen pontosan: egy olyan fényről, ami nem a megvilágításból származik, hanem az előhívás és nagyítás során maga a művész "színezi" bele ezekbe a képekbe a fényt. Az eljárás már egy köztes műfaj megjelenését sejteti. A fotó- és képzőművészet keveredését ugyanis, hiszen a létrehozott fotóművészeti alkotás még további festészeti és grafikai eljárásoknak következtében nyeri el végső állapotát. Így tehát az Aktok ferde műfényben című tárlatot nem is annyira a fotó, mint inkább az átfogóbb képzőművészeti jelzővel illetném.
Olybá tűnik, hogy a nő egyes testrészeit - Hamvas Béla Esquilinusi Vénuszról írt fejtegetéseinek néhány kifejezését kölcsönbe véve - "a világ pillantásai nevelték, a folytonos ellenőrzés, mely minden vonalat, formát, hajlást, gödröt, dombot befolyásolt megnevezhetetlen ragaszkodásával, a folytonos tanács, bírálat, figyelem, dicséret és buzdítás egyensúlya, és végül a túláradó öröm (...) , öröme a férfinak, a levegőnek, a földnek és a fénynek, a legnagyobb nevelőnek, mely egész áradó hevét visszakapja tőle."