Válogatás a természet elemeiből

FotoVideo

Eifert János: Válogatás a természet elemeiből
2002. 12.

Dr. Seres Géza kiállítása a Nemzeti Táncszínház Kerengő Galériájában, az OSZKJ Jelenkori Fotóművészeti Gyűjteménye rendezésében, 2002. november-december

Magyarországon a művészetek templomai – kiállítóhelyek, bemutatótermek, múzeumok, képtárak – szívesen „áldoznak” a fotóművészetnek. Ezen templomok mellett a galériák különös szentélyek, mert egy sajátos réteg, korosztály, szakmai körmegcélozásával mást és többet kínálnak a képek hagyományos bemutatásánál. Sajátos műhelyek, amelyek a képek kiállításán, eladáson túl – vagy mellett – az alkotó és befogadó közötti szellemi kapcsolat kiépítésén fáradoznak. A Nemzeti Táncszínház Kerengő Galériája, amely Budapest legszebb, legpatinásabb színházában, a Budai Vár történelmi hangulatú, családias légkörű épületében kapott helyet, 2001 decembere óta működik. Kezdetben a Magyar Fotóművészek Szövetsége, majd a Jelenkori Fotóművészet Gyűjtemény rendez itt fotókiállításokat. Ezek a kiállítások az előadásokat, rendezvényeket látogató közönségnek szólnak. Témájuk nemcsak a tánc, hanem minden olyan, ami inspirálóan hat a táncművészetre, mozgásban tartja szellemét, frissíti élményanyagát, széleskörűvé teszi a világlátását. A Kerengő Galériájában most Seres Géza képei láthatók. Ki is ez a fotográfus, akinek nevét szűkebb hazájában, Debrecenben és külföldön inkább ismerik, mint Budapesten vagy az ország más vidékein? Kapott különböző pályázati elismeréseket hazai és nemzetközi fórumokon, első díjas lett az Alföldi Fotószalon országos pályázati kiállításán. 2001-ben az ünnepi Debrecen pályázat első díját nyerte el. 1986-ben a Magyar Fotográfia ’86 és a krakkói Venus ’86 kiállítások díjazottjai között szerepelt. Villamos üzemmérnöki és orvosi diplomájának megszerzését követően 1982 óta szerepel csoportos tárlatokon – rendszeres résztvevője a hazai és nemzetközi meghívásos kiállításoknak - , s jelentős egyéni bemutatókat rendez. Az elmúlt évek kiemelkedő sorozatai közé tartoznak a Tájak és tájrészletek, az Aktok ferde műfényben, a Válogatás a természet elemeiből, a Táncos képek és a Két világ határán címűek, nemrég Kínában volt sikeres bemutatkozása. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, a Magyar Fotóművészek Szövetségének. Művei megtalálhatók a Magyar Fotógráfia Múzeumban és az Országos Széchenyi Könyvtár Jelenkori Fotóművészeti Gyűjtemény és a Dokumentációs Központjában.

Ő maga így fogalmaz: „mintha érzékszerveinkkel felfogható, kontrollálható világ mellett létezne egy másik világ is a tér és idő minden pontján, azzal párhuzamosan. Mintha léteznének különleges minőségű tárgyak, például a műalkotások, melyek két világ határán állnak, mint az ablakok a bent és a kint határán. Mintha…! Ezeken az ’időbeli véges’ ablakként működni tudó tárgyakon a másik világból az időtlen végtelenség jön át. Ilyen tárgyak létrehozása nem szándék, elhatározás kérdése. Létrejöttének a valószínűségét lehet növelni, de az egész leginkább a varázslatra emlékeztet.”

Testi és természeti, tárgyi motívumai – amelyeknél a montázs, illetve a fotógrafika különböző műfajait-technikáit, többek között az egymásra exponálást, a rézlemezre maratást, az utólagos színezés eljárásait, a kollázstechnikát, elemek utólagos beemelését alkalmazza – nem emberi testként vagy tárgyként funkcionálnak tovább, hanem az időtlen végtelenségben lebegő, költői képekként. Szürrealista világ ez, amelyben eligazodást, kapaszkodót maga a valós világ kínál.